Egy forrás bemutatása...

"A technológia, mint nemzeti identitás

2009.06.22.

Egy elmaradott, szegény, mezőgazdasági ország pár évtized alatt csúcstechnológiai szuperhatalommá nőtte ki magát. Vezető szerepét Japán azóta is tartja, pedig egy totális vereség után kellett újradefiniálnia nemzeti identitását.

Sokszor úgy gondolkodunk a technológiai fejlődésről, mint egy olyan versenyről, ami ugyan soha nem ér véget, de a nyertesei már ismertek. Magunkat a biztos vesztesek közé soroljuk, hatalmas lemeradásunkon csak faragni lehet, behozni reménytelen. Több távol keleti országnak mégis sikerült a közelmúltban olyan fordulatot véghezvinnie, melynek következtében sereghajtókból egy-két évtized alatt éllovasokká váltak. Sokan mindezt a keleti munkamorálnak tudják be, pedig a sikerhez ennél valójában többre volt szükség. Minden országnak szüksége van egyfajta nemzeti identitásra, melyben összegyűjti azokat az értékeket, amikre büszke, amikkel megkülönbözteti magát a többi nemzettől, amiről azt gondolja, hogy ad valamit a világának. Japánban ezt a fajta önazonosságot a „wakon” szóval fejezik, melyet általában „japán szellem”-nek (Japanese spirit) szokás fordítani. Amikor az ország a XIX. század közepén megnyitotta kikötőit a nyugati kereskedőhajók előtt, és az elkezdetek beáramlani az európai és amerikai termékek, és velük együtt a technológiai újítások, a társadalmi diskurzus kibővítette ezt a fogalmat a „yosai”,  kifejezéssel, ami „nyugati tudomány”-t jelent (western learning), bár sokan a „yosai”-t a nyugati technológiával azonosítják. Az így keletkezett szlogen: „wakon yosai”, „japán szellem, nyugati tudomány” meghatározta a Japán újkori történelmét. Már a XIX. században tudták, hogy az ország fejlődésének a záloga ennek a két fogalomnak a kölcsönhatásában rejlik. Tradíció vs. technológia Általában a „nemzeti értékek”-ként hivatkozott, tudományosan nehezen körülírható fogalom, és a „nemzeti értékek”-et fontosnak tartó társadalmi csoport valamilyen szinten ellentétben áll, szembehelyezkedik a technológiai fejlődéssel. Az új technológiákat sokan veszélyforrásként érzékelik, olyan valaminek, ami háttérbe szorítja a tradicionális kultúrát, amihez igazodva könnyen elveszítheti egy nép az identitását, és feloldódik, „megsemmisül” a kultúrája. A technológiai fejlődés szoros összefüggésben van az iparosodással, a tömegtermeléssel, a fogyasztói társadalom kialakulásával. Így tulajdonképpen a szó szoros értelembe vett „tradicionális kultúrára” valóban veszélyt jelent, bár ez a kultúra sok tekintetben csak egyfajta vágyként él a modernkori emberben, és a mindennapi életből való kiszorulásának okai semmiképp sem a XX. század történéseiben keresendőek. Mivel a technológia valamilyen szinten egy kulturális termék, ezért, ha egy adott fejlesztést máshonnét adoptál egy adott ország, joggal érezheti úgy, hogy egy a kultúrájától idegen elemet fogadott be. Japán példája azt mutatja, hogy a technológiai fejlődés rengeteg tradicionális elemet érintetlenül hagyhat a kultúrában, gondoljunk csak az idősebbek tiszteletére, a feljebbvalókhoz való lojalitásra stb.   Wakon A századfordulón két kisebb sikeres háború után a japán nacionalisták nem tartották annyira fontosnak azt az egyensúlyt, ami a japán szellem és a nyugati technológia között korábban kibontakozni látszott. Sikereiket egyértelműen az előbbinek tudták be, nem pedig a kínaiak és az oroszok ellen használt (részben a nyugattól átvett) technológia, illetve stratégiai újításoknak. A második háborúba belépő Japán már egyértelműen Ázsia meghatározó katonai és politikai erejének tartotta magát. Bizonyos korabeli gondolkodók a Perl Harbor-i csatát is a tradicionális japán szellemiség diadalának látták, melynek ugyan szüksége volt a nyugattól eltanult technológiára, de a győzelmet mégsem ez utóbbinak köszönheti. Utángyártásból újítás Háborús vereség komoly sokkot okozott a japán társadalomban. Ázsiát a nyugattól megmentő, világviszonylatban is meghatározó szerepet betöltő Japán képe egyszeriben szertefoszlott. Az amerikaiak által megszállt ország történelmének talán legnagyobb válságát élte, amikor önazonosságát gyökeres új alapokra kellett helyeznie. Az Egyesült Államokkal kialakuló szoros viszony következtében először főként az amerikai piacra exportáltak különböző ipari termékeket. Ebben a kezdeti stádiumban a technológiai fejlesztések maguk nem Japánban történtek, „csupán” a szabadalmat, a gyártósorokat vették meg a japán vállalatok és próbálták alkalmazni a saját országukban. Sok technológia történész szerint, meglepő módon csak miután a technológiával együtt a fogyasztói társadalom mintázatai is megjelentek - a divatos magyar kifejezéssel élve - „értékvesztett” japán társadalomban, aztán került újra egyensúlyba a wakon a yasai-val. Az 50-es évek elején a nyugati jóléttel szembesülve Japán szintén elő akarta állítani a mindennapi amerikai élet luxusnak tűnő kellékeit (hűtőszekrény, mosógép, személygépkocsi, stb.) saját maga számára is. A termékekhez szükséges eredeti tudományos felfedezések és fejlesztések egy jó részét nem japán tudósok és mérnökök hozták létre. A szigetország mérnökei viszont számtalan esetben egy-egy nyugati felfedezést alkalmazva a tömegtermelés szintjére tudták fejleszteni az adott innovációt. Ez a tökéletesítés, a mindennapokban való alkalmazás iránti igény a legtöbb kutató szerint nagyon karakteresen jellemzi a japán technológiai fejlődést.   Kvarcóra és videomagnó Erre a jelenségre a két legeklatánsabb példa a kvarcóra és a videomagnó. Mindkettőt egy-egy amerikai cég fejlesztette ki, de mindkettőt egy-egy japán cég vitte sikerre. A kvarcóra prototípusa már 1927-ben elkészült a Bell-nél, de hatalmas mérete miatt tervezői nem is gondoltak tömegtermelésre. A Seiko sok évvel később,1969-ben piacra dobta az első kvarc karórát, eljuttatva a Bell felfedezését a mindennapi használókhoz. Az amerikai Ampex cég 1956-ban fejlesztette ki az első videomagnót, de hatalmas mérete és tetemes ára miatt kizárólag TV társaságok vásárolták. 7 évre rá a Sony kifejlesztette egy olyan magnót mely jóval kisebb volt és megfizethetővé vált a lakosság számára is. Az Ampex kezdeti sikerét követően videomagnók történetében a Sonynak jóval meghatározóbb szerep jutott. Kis leegyszerűsítéssel élve a nyugati értékrendben a felfedezés, az originalitás sokkal hangsúlyosabb, mint az a fajta innováció, ami ahhoz szükséges, hogy az adott technológia a mindennapi életben is megjelenjen. Az a törekvés, hogy egy termékkel, annak használói minél jobban meg legyenek elégedve, minél több és jobb szolgáltatást nyújtson, és minél kisebb legyen a mérete mélyen gyökerezik a japán kultúrában. Civil innováció A japán szellem és a nyugati technika sikeres ötvöződése mellett fontos megjegyezni, hogy míg a nyugati országokban, azok közül is leginkább az USA-ban, a haditechnikai fejlesztések különösen nagy hangsúlyt kapnak. A hadseregben korábban megjelenő technológiák csak több év, esetleg évtized múltán jutnak el a mindennapi termékek szintjére. A szigetországnak azonban szinte egyáltalán nincs hadiipara, így Japánban szinte az összes technológiai fejlesztés a civil használatra irányul. A múltból a jövőbe Japán nem csak átvette a nyugati technológiákat, hanem sikeresen tovább is fejlesztette azokat. Képes volt olyan tradicionális értékeket (pontosság, precizitás, megbízhatóság, stb.) megjeleníteni a termékekben, mellyel polgárai tudtak azonosulni. Nem elszenvedte a technológiai fejlődést, hanem integrálta azt a sok szempontból merev társadalmába. Nem a kultúrájára veszélyt jelentő, idegen behatolásnak kezelte a technológiát, hanem nemzeti identitásának egyik sarokkövévé tette. Jelen írásnak nem célja a mai magyar társadalmat jellemző értékválságot, a technológia és a magyar kultúra viszonyát és ezek különböző felfogásait tárgyalni. Mindenesetre érdemes elgondolkozni azokon a párhuzamokon, amik a világháború előtti japán kultúrfölény, illetve a háborús vereség okozta trauma és a magyar történelem különböző eseményei között vonhatóak. Japánnak sikerült egy a múltban gyökerező, de mégis a jövő felé irányuló identitást létrehoznia. A példa mutatja, hogy a feladat nem lehetetlen és nem is kell történelmi távlatokban gondolkozni hozzá feltétlen. A jelenleg használatos értelemben, a japán nyelvben csupán 1956-ban alkottak meg az „innováció” kifejezést (gijutsu kakushin), 8 évre rá 210 km/h-ás sebességgel száguldott a Shinkansen Tokyo és Osaka között.  Laufer László A www.agent.ai vebszájton található tartalom az AITIA International Zrt. szellemi tulajdona. A cikkek másodközlését megelőzően vegye fel a kapcsolatot szerkesztőségünkkel. "

Kulcsszavak/ Keywords/ キーワード

- hagyomány, innováció, Edó (Tokugawa) kor, elzárkózás, kapunyitás, fejlesztés, Egyesült Államok, újjászületés, újjáépülés, tömegtermelés, szuperhatalom, robotok, a jövő

- tradition, innovation, Edo (Tokugawa) period, seclusion, opening the doors, development, USA, rebirth, reconstruction, mass production, superpower, robots, the future

- でんしょう　、かいかく　、えどじだい　、とんせい　、かいもん　、はってん　、べいこく　、しんせい　、さいけん　、りょうさん　、ちょうたいこく　、ロボット　、さきいき。

Ha valamit rosszul fordítottam le japánra, szóljatok! :)

Bibliográfia

Íme néhány forrás amiből dolgozni fogok! Ez a lista még elég rövid másokéhoz képest, de hamarosan bővülni fog!

- Tessa Morris-Suzuki : The Technological Transformation of Japan ( From the Seventeenth to the Twenty-first Century) , Cambridge University Press, 1994

- Masao Watanabe : Science and Cultural Exchange in Modern History Japan and the West

- http://www.agent.ai/?folderID=165&articleID=2416&ctag=&iid=

Általában nem szoktam neten böngészni könyvek után, ezért kicsit nehezen is megy...Próbálkoztam a google books-on, de nem sikerült találnom semmi igazán hasznosat. Tudna valaki segíteni ebben? Én inkább a könyvtárazás híve vagyok, de itt Belgiumban kicsit másképp működik a könyvek felkeresése a könyvtárban, azért sikerült ilyen keveset találnom ezzel a témával kapcsolatban...Ettől függetlenül buzgón kutatok tovább! :)

Bővebben, avagy a témán belüli témák...

Nagyjából ezeken a témákon fogok dolgozni:

1. Technológia régen, az elzárkózás ( az Edó korban)
2. Kapunyitás a világ felé
3. Tudományos fejlesztések átvétele az Egyesült Államok-tól
4. Újjáépülés az atombombázás után
5. Technológiai szuperhatalommá válás
6. Robotok
7. Japán mint technológiai exportőr
8. A jövő

Kutatási terv

Körülbelül ez a terv szerint szeretnék haladni:

- témaválasztás, problémafelvetés (mit tudok a témából kihozni, kinek lesz hasznos?)
- kulcsszavak összefoglalása
- kutatás, anyaggyűjtés (felhasználható irodalom, internetes tanulmányok)
- jegyzetelés
- bibliográfia megjelenítése a blogon
- egy elolvasott részlet bemutatása
- vázlatkészítés
- vázlatpontok kidolgozása
- utómunkák

Miért éppen a japán technológia?

Hát ez jó kérdés... :) Őszintén, nem ez a téma foglalkoztat legjobban japánnal kapcsolatban, de sajnos későn kapcsoltam, hogy le kellene adni egy szakdolgozati témát és ez volt az első dolog ami eszembe jutott. Na tessék, teljesen őszinte voltam! :) Viszont azóta egyre többet gondolkodom el ezen a témán és rájöttem, hogy sokmindent lehet róla írni és sok forrás is található.

A technológia és a különböző tudományos áttörések, vagy szuper-okos kütyük és robotok az olyan dolgok amik az elsők között beugranak az átlag embernek Japánról. Nekem az lenne a célom, hogy attekintést nyújtsak a modern japán technológiáról, a kialakulásától a legújabb fejlesztésekig.